Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Németh Lászlóról

2010.10.15

Németh László

Németh-1

Élete:

 

Képémeth László (1901-1975) a két háború közti időszakban a népi írók csoportjához tartozott: ő volt ennek a csoportosulásnak az egyik ideológiai vezéralakja. Sokrétű szépirodalmi termése azonban korántsem skatulyázható be a népiesség kategóriájába. Apja paraszti sorból származott, de középiskolai tanár lett. Ő maga előbb bölcsészetre járt, majd az orvosegyetemet végezte el. A Nyugatban tűnt fel egyik novellájával, később azonbanteljesen eltávolodott a folyóirattól. Erősen hatott rá Szabó Dezső,higgadtabb, tudományosabb beállítottságú, dagályos pózoktól mentes egyéniségével azonban hamar elfordult tőle. Szépirodalmi műveivel – regényeivel, drámáival – és sokirányú munkásságával hamar felhívta magára a figyelmet. Igen nagy hatással volt a harmincas-negyvenes években felnövő ifjúságra is. Egymaga írta Tanú című folyóiratát. Széles műveltségre alapozott eszmevilágát alaposan befolyásolták Spengler, Dilthey, Ortega y Gasset, Henrik de Man, F. Fried gondolatai. Kapitalizmus-ellenessége részben romantikus antikapitalizmus volt. A marxizmussal nem tudott azonosulni: a szocializmus és a kapitalizmus között harmadik lehetőséget keresett: utópikus gazdasági-szellemi közösségek, „szigetek” szervezésével javasolta újjászervezni a társadalmat. „Harmadikutas” koncepciójának másik jellemzője, hogy a társadalom átalakításának vezető erejét a parasztságból származó értelmiségben vélte fölfedezni.

Kép

 

Nagybányán született, 1901. április 18-án. Apja Németh József, anyja Gaál Vilma, tisztviselő család gyermeke.

1904-ben Szolnokra, 1905-ben Budapestre költöztek. Németh László szemléletére mélyen hatott a „választott szülőföld”, apjának szilasbalhási (mezőszilasi) parasztbirtokos rokonsága.

Középiskolai tanulmányait a Bulyovszky utcai Kemény Zsigmond, az utolsó két osztályt a budai Toldy Ferenc Főreáliskolában végezte. A Tanácsköztársaság idején iskolabizalmi, a május elsejei ünnepség szónoka, ezért fegyelmi elé állították.

1919-ben, érettségi után magyar-francia szakos bölcsész volt, 1920 tavaszán azonban átiratkozott az orvoskarra. 1925-ben elvégezte az egyetemet, a Szent János Kórház cselédkönyves orvosa lett.

Házasságot kötött Démusz Ellával.

A Nyugat karácsonyi számában megjelent pályadíjnyertes novellája, a Horváthné meghal. Fogorvosi rendelőt nyitott.

1926-ban megjelent első tanulmánya a Protestáns Szemlében (Móricz Zsigmond). 1927-ben a Napkelet munkatársa. 1928-ban meghatározó szellemi élménye olasz- és franciaországi útja. 1929-ben a Napkeletben jelent meg első regénye (Emberi színjáték). Babits barátságába fogadta, a Nyugat vezérkritikusa lett.

1930-ban Baumgarten-díjat kapott; díját azonban - Hatvany Lajos támadása miatt - visszaadta. 1931-ben kiegészítő érettségit tett görögből, rövid ideig görög szakos bölcsészhallgató volt. Iskolaorvossá nevezték ki.

 

 

 

Kép

"Az ember

akkor ismeri

meg magát,

ha mindenét

elveszíti."

 

 

 

 

 

 

 
 

 

Profilkép


Elérhetőség

Karsai András

karsai.aa@freemail.hu

Levelezőlista



Archívum

Naptár
<< Július >>
<< 2022 >>
Ke Sze Csü Szo Va
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Statisztika

Online: 1
Összes: 65251
Hónap: 128
Nap: 7